udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
47
találat
lapozás: 1-30 | 31-47
Névmutató:
Kovács Kálmán
2002. október 23.
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter 1956 eredményének tartotta a rendszerváltást, Magyarország jelenét és európai jövőjét a Műegyetemen rendezett 56-os megemlékezésen. A megemlékezés után az ünnepség hagyományainak megfelelően a részt vevő hazai és határon túli fiatalok fáklyás menete indult a Műegyetem épülete elől a Bem térre. Az október 23-i megemlékezést a Rákóczi Szövetség és a Műegyetem 1956 Alapítvány minden év október 22-én tartja meg. A Budapesti Műszaki Egyetem diákgyűlésén 1956. október 22-én fogalmazták meg azt a 16 pontos kiáltványt, amely elindítója lett a forradalomnak. /Október 23. - műegyetemi megemlékezés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 23./2003. május 9.
Az informatika által létrejött új területeken való szorosabb magyar-román együttműködés lehetőségeiről tárgyalt máj. 8-án Bukarestben Kovács Kálmán magyar informatikai és távközlési miniszter román kollégájával, Dan Nica informatikai miniszterrel. A találkozón szó volt arról, hogy magyar és román vállalatok közösen pályázzanak az Európai Unió informatikai, kutatási és fejlesztési programjaira. A két miniszter megállapodott abban, hogy üzletemberi fórumot szerveznek az informatikai kis és közepes vállalkozások részére. Kovács Kálmán leszögezte: Magyarország kiemelt kérdésnek tekinti, hogy a határon túli magyar közösségek is mihamarabb az informatikai társadalom részesei legyenek. Bukarestben Kovács Kálmán találkozott a bukaresti Ady Líceum vezetőivel, akiknek átadta a magyar minisztérium jelképes ajándékát, egy számítógépet. A magyar informatikai miniszter együttműködési megállapodást ír alá az RMDSZ vezetőivel, felkeres több magyar intézményt, köztük a Sapientia magánegyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi oktatóhelyeit. A látogatás utolsó állomása Kolozsvár lesz. /Kovács Kálmán Bukarestben és a Székelyföldön. Romániai körúton a magyar informatikai és távközlési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter máj. 8-án Hargita megyébe, Csíkszentmártonba és Csíkszeredába látogatott. Megnézte a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által adományozott csíkszentmártoni informatikai központot, utána a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszínét, majd a Dusa Mircea prefektussal folytatott rövid eszmecsere után a Csíki-medence polgármestereivel, megyei önkormányzati képviselőkkel találkozott. Az EMTE dékánja, Lányi Szabolcs a magyar kormány segítségét kérte az informatikai oktatás meghonosításában. A miniszter beszélt a 300 határon túli, magyarul vagy magyarul is tanító oktatási intézménynek a Sulinet-programba való bekapcsolásáról, az eMagyarország-, illetve a Neumann-programba való bekapcsolódás lehetőségeiről, illetve az RMDSZ-szel megkötendő megállapodásról. - A határon túli magyarság kérdése kulcsponti kérdés számunkra - mondta a miniszter. /Sarány István: Határtalan kapcsolat a határon túliakkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./ 2003. május 10.
Máj. 9-én megállapodást írt alá Marosvásárhelyen a Bernády György Közművelődési Központban Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Ebben többek között az áll, hogy a kistérségi együttműködés keretében ösztönzik az informatika és a hírközlés terén tevékenykedő vállalkozások közötti kapcsoltfelvételt, a magyarországi illetve a romániai magyar oktatási, kulturális intézmények együttműködésének fejlesztését. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) digitális tudományos adattárat hoz létre, amelyet elérhetővé tesz a határon túli magyarok számára. Az RMDSZ vállalja, hogy részt vesz ennek az adattárnak a tartalommal való feltöltésében. Kovács Kálmán miniszter hangsúlyozta, hogy ez az első együttműködési egyezmény, amelyet egy magyar miniszter az RMDSZ-szel aláír. Körülbelül egy hónap múlva a magyar oktatási miniszter érkezik majd Erdélybe, hogy kidolgozzák azt a programot, melynek keretében majd 300 határon túli iskola kapcsolódik be a magyar kormány által támogatott Sulinet programba, amihez az IHM infrastruktúrát és szakembereket biztosít majd. Az aláírt megállapodás értelmében Erdélyben klubok, szervezetek jönnek létre az informatika oktatás és kutatás fejlesztése érdekében, az első ilyen csoportot Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem keretében létesítik. /(Máthé Éva): Kovács Kálmán Székelyföldön járt. IHM-RMDSZ megállapodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./2003. november 15.
Magyarság az információs társadalomban címmel zajlott kétnapos konferencia Nagyváradon. A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) által szervezett, a Neumann-év keretében sorra kerülő, konferenciasorozat célja az információs társadalom modellek bemutatása és kialakítása. A konferencia keretében üzletember-találkozót rendeztek, majd kerekasztal-beszélgetés folyt a Fiatalok az információs társadalomban címmel. A nov. 24-i tanácskozáson Kovács Kálmán magyar hírközlési miniszter ismertette a magyar kormány stratégiáját, azokat a programokat, amelyek révén Magyarország segíteni kívánja a határon túli magyarságot, hogy az mielőbb bekapcsolódhasson az információs technológia világába. Kovács Kálmán kijelentette: az információs társadalom adta lehetőségek a határon túl és a szórványban élők magyarok számára is esélyt adnak egyfajta újbóli integrációra. Közvetett kapcsolati rendszerek jönnek létre egyetemi szinten is, megalakult az Információs Társadalmi Oktatók és Kutatók klubhálózata Erdélyben és Kárpátalján. Az együttműködés keretében a tizenéves korosztály számára ifjúsági táborokat, programokat kínálnak. Kovács Kálmán jelezte: a nagyváradi konferencia végén várhatóan megalakul a Magyar Információs Társadalom Testület (MAITT), amely egyrészt a határon túli támogatások ügyével foglalkozna, másrészt segítené az egyeztetést a technológiai fejlődéssel és az átfogó programokkal összefüggő területeken. /Közösen az információs társadalomban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./2004. február 3.
Egyetértenek az egyetemes magyar nemzetpolitika kialakításának szükségességével a Markó Béla RMDSZ-elnök által megszólított magyarországi politikai pártok Krónikának nyilatkozó politikusai. Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című tanulmányában Markó kifejtette: a határon túli magyarok ügyét behálózta a pártpolitika, holott olyan közös nemzetpolitikára lenne szükség. “Az utóbbi években újabb és újabb „megoldások“ röppennek fel, mint többek között a státustörvény, az autonómia vagy a kettős állampolgárság, ám ezeket nem kivitelezhetőségük, hanem ilyen-olyan morális szempontok szerint fogadjuk vagy ítéljük el” – szögezte le az RMDSZ elnöke. A tanulmány kapcsán a budapesti Teleki László Intézet január 19-én tanácskozásra hívta az RMDSZ vezetőjét és a határon túli magyarok ügyében járatos szakértőket. „Már önmagában az is fontos volt, hogy a média véleményvezérei tudomásul vehették a tényt: Markó Béla visszatért, mint írástudó” – fejtette ki Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) képviselője. „Arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyar társadalomban keletkezett konfliktusok kirobbantó oka a magyarországi politikai megosztottság-e, egyértelmű nemmel lehet válaszolni” – szögezte le Csapody. „Elemzés, programadás, figyelemfelhívás, segélykiáltás egyben ez a cikk” – jellemezte Markó Béla írását Tabajdi Csaba MSZP-képviselő, aki teljes mértékben egyetért a tanulmányban felvetett kérdésekkel, és alapvetően a válaszokkal is. „Csak üdvözölni tudunk minden olyan törekvést, amely az erdélyi magyarság összefogására, és nem a megosztására irányul. A magyar–magyar egyetértésre azonban csak akkor van esély, ha a magyarországi politikusok nem szítják az ellentéteket a határon túli közösségekben” – nyilatkozta Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli magyarokért felelős szakértője. Németh Zsolt /Fidesz/, az Országgyűlés külügyi bizottságának a Budapest Analyses elemzésére hívta fel a figyelmet. A Budapest Analyses szerint Magyarországon a tanulmánnyal Markó Béla leginkább a Fideszt próbálja megszólítani. „Ennek legfőbb oka az, hogy a Fidesznek és különösen Orbán Viktornak elsöprő a népszerűsége az erdélyi magyarok körében – véli a szakértői csoport. – Ugyanakkor a Markót támogató erdélyi magyar üzletemberek nyomására az RMDSZ aktívan beavatkozik a magyar belpolitikába, és kommunikációja a jelenlegi magyar ellenzékkel megszűnt.” A Budapest Analyses szerint nem bizonyított Markó Béla azon állítása, hogy a megosztottságot Magyarországról gerjesztik. /Salamon Márton László: Nemzeti ügy, pártpolitika. Négy parlamenti párt Markó Béla tanulmányáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./2004. február 21.
A határon túli magyarság informatikai, technológiai felzárkóztatását az Informatikai és Hírközlési Minisztérium idén 200 millió forinttal támogatja, ebből 97 millió forint jut Erdélynek, közölte Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. A miniszter ismertette, hogy a támogatás nem titkolt célja az, hogy az adott területen a magyarság legyen a modernizáció motorja. A nagyváradi, 2003-as Magyarság az információs társadalomban nevű rendezvényen született meg a további együttműködés átfogó koncepciója és stratégiája. Kovács Kálmán elmondta, hogy a Közháló programot a határon túlra is kiterjesztik. A program célja, hogy 2006 végére szélessávú internetkapcsolattal lássanak el minden olyan oktatási intézményt, ahol magyar nyelvű oktatás folyik. Ugyanez a program 2007 végére a kulturális intézményeket kívánja szélessávú internet hozzáféréssel ellátni. A RMDSZ-nek jutó 97 millió forint elosztására a pályázatot már meghirdették. Szó esett arról, közszolgálati célokat is felvállaló kereskedelmi televízió a magyar kormány segítségével indulna el, Kovács Kálmán miniszter azonban nem volt hajlandó nyilatkozni a támogatás összegéről. /Vass Enikő, Budapest: Támogatás a határon túli magyaroknak. Informatikai felzárkózás, erdélyi televízió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Február 20-án Budapesten tanácskozott Kovács Kálmán informatikai miniszter a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen kiértékelték a határon túli magyar szervezetekkel folytatott 2003. évi informatikai együttműködés eredményeit, tárgyaltak a pénzügyi támogatásokról, és felvázolták a további terveket a tavaly a Körös-parti városban elfogadott Nagyváradi célok alapján. A tanácskozáson a magyar kormány képviseletében jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke is. Bálint-Pataki József a Krónikának elmondta: a Nagyváradon megrendezett informatikai konferencián lefektetett alapelvek szellemében az IHM a Határon Túli Magyarok Hivatalával közösen tavaly 200 millió forint értékben biztosított informatikai felszerelést a határon túli magyarok – beleértve a nyugati magyarság lépviselőit – számára. E támogatásból sikerült többek között felszerelni a Vajdaságban a szabadkai Kosztolányi Dezső Gimnázium és a zentai Bolyai-gimnázium informatikai laboratóriumát. A HTMH-elnök leszögezte: a találkozón mind Kovács Kálmán, mind ő reményét fejezte ki, hogy a Magyarországon életbe lépő gazdasági megszorítások nem érintik majd a határon túli magyarok informatikai felzárkóztatásának tervét. /Balogh Levente: Készül az eTranszilvánia projekt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./2004. február 23.
Választási összefogást Erdélyben címmel a Szabad Demokraták Szövetségének ifjúsági szervezete /Új Generáció/, valamint az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös nyilatkozatot fogadott el. A romániai küldöttség magyarországi látogatása alkalmából írták alá a nyilatkozatot, amely szerint az erdélyi magyarság politikai ellehetetlenüléséhez vezet, ha a júniusi romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ riválisai megosztják a magyarok szavazatait. Az SZDSZ-Új Generáció, valamint a MIÉRT közös fellépésekkel tervezik erősíteni egymás esélyeit. Közös közleményüket az SZDSZ részéről Csőzik László, a MIÉRT részéről Kovács Péter elnök írta alá. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, illetve Magyar Bálint oktatási miniszter is fogadta az erdélyi vendégeket. /B. T.: Összefogásra és egységre van szükség. Magyarországi liberális nemzedéktársaikkal találkoztak a MIÉRT-esek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./2004. március 15.
A magyar kormány 500 millió forintos pályázati alapot hozott létre, amelyből 300 millió forintot az erdélyi magyar televízió számára különített el. A döntést várhatóan márc. 15-én Nagyváradon, a szabadságharc emlékére szervezett központi ünnepségen tartózkodó Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter jelenti be. A félmilliárd forintos alapból anyaországiak és határon túliak egyaránt pályázhatnak. Nagy Zsolt, az erdélyi tévé működtetésére létrehozott Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a számukra elkülönített 300 millió forint nem elég a beindításhoz, ezért ezt a pénzt eszközfejlesztésre használják majd. Nagy Zsolt korábban úgy nyilatkozott, hogy a jelek szerint a magyar kormány egymilliárd forintot megközelítő összeget fordít majd a televízió beindítására. Magyarország azonban időközben nehéz gazdasági helyzetbe került, és jelentős költségmegtakarításokat volt kénytelen végrehajtani. /Borbély Tamás: Háromszázmillió forintot kapott az erdélyi tévé. Háromszor ekkora összegre lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2004. március 16.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség idén Nagyváradon tartotta központi ünnepségét. Márc. 15-én a résztvevők megkoszorúzták Rulikowsky Kázmér dzsidás kapitány emlékművét és Nicolae Balcescu szobrát. Utána az ünneplő sereg ökumenikus imán vett részt a Szent László-templomban. Délután Szacsvay Imre mártír politikus szobránál rótták le kegyeletüket az emlékezők. Itt mondott ünnepi beszédet Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter. Ezt követően a kaplonyi fúvószenekar kíséretében huszárok által vezetett zászlós, fáklyás felvonulást rendeztek. A Kolozsvári Magyar Opera díszelőadást tartott, Huszka Jenő Mária főhadnagy című darabját tekinthette meg a közönség. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a nagyváradi polgári erők márc. 15-én folytatták az Európa tavasza Erdélyben című rendezvénysorozat programját. Szacsvay Imre szobránál Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, valamint Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő mondott beszédet. /Nagyváradon volt a központi március 15-i ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2004. április 2.
Várhatóan ősztől megkezdheti működését az Erdélyi Magyar Televízió, a sugárzás feltételeinek megteremtését is segítő pályázatokat áprilisban írja ki az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – közölte Kovács Kálmán miniszter ápr. 1-jén Budapesten, sajtótájékoztatón. További 200 millió forintos keretösszeggel hirdetnek pályázatot az uniós csatlakozással kapcsolatos információk terjesztésére, népszerűsítésére. A miniszter hozzátette, a többi határon túli magyar terület számára is hasonló támogatási formákat terveznek. Az IHM idén 300 millió forintot, a tavalyi keretösszegnél 50 százalékkal többet fordít a határon túli magyarság informatikai támogatására. A sajtótájékoztatóra azt követően került sor, hogy a miniszter tárgyalásokat folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról számolt be, hogy a televízió megalapítására létrehozták a Janovics Jenő Alapítványt. (Az 1945-ben elhunyt Janovics Jenő az erdélyi magyar mozgóképgyártás jelentős formálója volt.) Szerinte a 300 millió forintból megfelelő eszközöket lehet vásárolni a televízió működtetéséhez. Emellett várhatóan több száz millió forintot tesznek majd ki a működtetési költségek – tette hozzá. A miniszter közlése szerint tavaly informatikai fejlesztésekre a romániai magyarságot 97 millió forinttal segítették. /Várhatóan ősztől sugároz az erdélyi magyar tv. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./2004. május 15.
A helyhatósági választások előtti helyzet feltérképezése a célja Szent-Iványi István SZDSZ-es politikus erdélyi körútjának – mondotta máj. 13-i nagyváradi sajtótájékoztatóján. Szerinte a román–magyar kapcsolatok fejlődtek az utóbbi hónapokban, az aradi Szabadság-szobor felállítása a megbékélés üzenetét hordozza. Az SZDSZ-es politikus ellenzi a romániai magyar közösségen belüli egységbontást. Dr. Csőzik László, az SZDSZ ifjúsági mozgalmának /Új Generáció/ elnöke elmondta: keresik a kapcsolatot az erdélyi magyar ifjúsági szervezetekkel, a MIÉRT-tel már hosszabb ideje együttműködnek, készek kibővíteni e palettát és összehangolni a magyar–magyar ifjúság politikát, és a határon túl célirányos támogatásokat az itt élők igénye szerint alakítani. E folyamat részeként a MIÉRT vezetői nemrég egyeztettek Kovács Kálmán informatikai és Magyar Bálint oktatási miniszterrel. /(Balla Tünde): /Szent-Iványi szerint: fejlődtek a magyar–román kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./2004. július 29.
Júl. 27-én este Marosfőn megnyitotta kapuit az első Neumann tábor. A magyar Informatika és Hírközlési Minisztérium /IHM/ által szervezett táborban 180 erdélyi és magyarországi középiskolás diák vesz részt. A marosfői tábort Kovács Kálmán, az IHM minisztere, Markó Béla RMDSZ-elnök, valamint Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet alelnöke nyitotta meg. Markó Béla, köszöntőjében az RMDSZ, valamint a minisztérium példaértékű együttműködéséről szólt, majd bejelentette, hogy elkészítették az erdélyi magyar informatikai társadalom stratégiáját. Kovács Kálmán emlékeztetett arra, hogy 2003 májusában megállapodást kötött a minisztérium az RMDSZ-szel, ugyanakkor a többi határon túli kisebbségi szervezetekkel is, amelyben leszögezték a támogatási formákat. A minisztérium segíti a határon túli magyarságot az ismeret átadásában és a kulturális értékek digitális hordozókra való átmentésében. Kovács Kálmán rámutatott, hogy az idén második alkalommal, több helyszínen megrendezett Neumann táborokban négyezer diák vesz részt. A középiskolások számára megrendezett táborok mellett az egyetemi központokban is létrejöttek az e-Magyarország illetve a Neumann klubok. Kovács Kálmán bejelentette: támogatják a Sapientia valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetemeken az informatikai képzést. /(Daczó Dénes): Az első erdélyi Neumann tábor megnyitóján bejelentették: 300 millió forint értékben írnak ki pályázatot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./2005. január 15.
Az infokommunikációs technológiák (ICT) területén való együttműködés kereteit meghatározó megállapodást írt alá Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Nagy Zsolt hírközlési és információs technológiai miniszter január 14-én Budapesten. A megbeszélés egy két éve tartó folyamat része, ami 2003 novemberében kezdődött, amikor megalakult a Magyarországért Információs Társadalom tanácsa, amely a határon túli magyarok informatikai fejlesztésének elősegítését tűzte ki célul. Ebben minden határon túli magyar szervezet képviselteti magát. Az erdélyi magyar szervezeteket Nagy Zsolt képviselte, aki kidolgozta az erdélyi magyarok regionális informatikai fejlesztési stratégiáját. Ennek alapján a magyar költségvetés 2002-ben 250 millió forinttal, 2003-ban 200 millió forinttal, míg tavaly 228 millió forinttal járult hozzá az erdélyi magyar területek szélessávú internet közösségi hozzáférési pontjainak létesítéséhez, amelynek kiépítésében aktívan részt vettek magyar cégek. Az idén e célra mintegy 200 millió forint magyar költségvetési támogatás jut. Ezek segítségével valósulhat meg az úgynevezett Hargita Háló, ami három szakaszban összesen 21 szélessávú internet végpont kiépítését jelenti. Ehhez hasonló volumenű projekt a folyamatban lévő bihari háló is. /Magyar–román informatikai együttműködési megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./2005. február 17.
Február 16-án Budapesten találkozott Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszterrel Nagy Zsolt romániai informatikai miniszter. A tanácskozás után elhangzott: a két ország közös együttműködést tervez harmadik országbeli piacokon, szeretne kialakítani egy közös adatbázist, illetve egy angol, magyar és román nyelvű közös internetes portált, valamint az Európai Unióban is fel kívánnak lépni a közös érdekek érvényesítésére. Nagy Zsolt szerint a román tárca azt kéri a magyar információtechnológiai és kommunikációs piactól, valamint a budapesti kormánytól, hogy osszák meg velük az európai uniós integráció kapcsán szerzett tapasztalatokat. Románia jó befektetési lehetőségeket kínál a vállalatoknak. Hozzátette, 22 millió eurós piacról van szó, és 2004-ben a bruttó hazai termék (GDP) 8 százaléka a kommunikációs és az informatikai piacról származott. Ez az összeg 3,7 milliárd euró volt, ami mintegy fele a magyarországinak. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az idén 225 millió forintot költ a határon túli e-magyar pontok kialakítására, s ebből 101 millió forintot várhatóan Romániában. Erdélyben most mintegy 60 e-magyar pont van. /Több e-pontot Erdélybe. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./2005. március 8.
Március 7-én Budapesten újabb három határon túli magyar szervezet képviselőivel írtak alá szerződést internet-hozzáférési pontok, úgynevezett eMagyar-pontok létrehozásának támogatására. „A cél az, hogy az idei év végéig több mint 300 internet-hozzáférési pont jöjjön létre a határon túli magyarok számára” – mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. A szerződéseket a „Szülőföldön az információs társadalomba 1” pályázat lebonyolítója, a Puskás Tivadar Közalapítvány igazgatója, Kőhalmi Zsolt, valamint a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Jakab Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke Benzovics László és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke látta el kézjegyével. A közeljövőben újabb 28 eMagyar-pont létesül a szerződések alapján Horvátországban és Ukrajnában. Hasonló szerződéseket február végén írtak alá a szlovákiai Szövetség a Közös célokért, a Mécs László Társulás szervezetekkel, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanáccsal, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségével, és a Burgenlandi Magyar Kultúregyesülettel. Ezek alapján 55 eMagyar-pont telepítése kezdődött meg. További három szervezettel, az erdélyi Progress Alapítvánnyal, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségével, valamint az USA-ban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvánnyal a tervek között március végén kötnek szerződést. /Újabb internet- hozzáférési pontok a határon túli magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./2005. március 16.
Több mint harminc ország állam- és kormányfőjének vagy miniszterének jelenlétében március 15-én megnyílt a jeruzsálemi Jad Vasem-emlékhely új Holokauszt Történeti Múzeuma. Romániát Calin-Popescu Tariceanu miniszterelnök, Magyarországot Kovács Kálmán hírközlési és informatikai miniszter képviselte. /Megnyílt az új Jad Vasem-emlékhely. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./2005. április 4.
Az év végéig 300 közösségi hozzáférési pontot hoznak létre a magyarok által is lakott határon túli vidékeken az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával – közölte Kovács Kálmán miniszter. A magyar informatikai szaktárca vezetője április 1-jén Nagyváradra látogatott, ahol megbeszélést folytatott Nagy Zsolt romániai távközlési miniszterrel. A találkozó után szervezett sajtótájékoztatón Kőhalmi Zsolt, a Puskás Tivadar Közalapítvány igazgatója szerződést írt alá a Szülőföldön az információs társadalomba 1 nevű program romániai nyertesének, a Progress Alapítványnak a vezetőivel. Erdélyben a pályázat révén a Progress Alapítvány 89 ilyen pont létesítésére nyert jogot. Kovács Kálmán szerint az e-magyar pontok létrehozásának az az előnye, hogy a határon túli magyar közösségek is hozzáférhetnek a magyar országi oktatási tananyag és könyvtári anyag digitalizált változatához. A pályázat részeként a kolozsvári könyvtárban lévő mintegy 25 ezer könyvcímet is feldolgozzák. A két miniszter megállapodott, hogy az uniós informatikai szabályozás területén szerzett tapasztalatokat Magyarország megosztja Romániával. /E–magyar pontok Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./2005. május 11.
Rendkívül jól fejlődik a román–magyar informatikai együttműködés, ami mindkét ország közös érdeke, további konkrét programokat kell beindítani – állapította meg május 10-én Bukarestben Kuncze Gábor, a magyarországi Szabad Demokrata Szövetség (SZDSZ) elnöke és Nagy Zsolt RMDSZ-es hírközlési és informatikai miniszter. Nagy Zsolt nagyra értékelte azt a segítséget, amelyet magyar kollégájától, Kovács Kálmántól kapott eddig. Eörsi Mátyás, az európai ügyek bizottságának szabaddemokrata elnöke, a Liberális Internacionálé alelnöke előadást tartott a bukaresti külpolitikai intézetben. /CS. P. T.: Befejeződött az SZDSZ-esek látogatása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./2005. augusztus 3.
Több Kolozs megyei oktatási intézménynek adta át augusztus 2-án Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter Nagyváradon azokat a magyar nyelvű szoftvereket, amelyeket a magyar szaktárca az RMDSZ és a magyar szaktárca között létező együttműködési megállapodás alapján juttat Erdélybe. A szerencsés oktatási intézmények között volt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a kolozsvári református és unitárius kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola, valamint a széki általános iskola is. A magyar miniszter felavatta a Bihar megyei Éradonyban az első erdélyi eMagyar pontot, majd egy nagyváradi fórumon tartott előadást román kollégájával, Nagy Zsolt távközlési miniszterrel együtt. Bejelentette, hogy szeptember 19-én írja alá a magyar kormány a fontosabb határon túli magyar szervezetekkel az együttműködési megállapodást. A határon túli magyar területekre a magyar kormány összesen 333 ilyen pontot tervez létrehozni. A látogatáson részt vevő Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke közölte, hogy hivatala évente körülbelül 200 millió forintot költ a határon túli eMagyar pontok kialakítására, A Bihar megyébe tervezett 15 eMagyar pont lehetővé teszi, hogy itt is kialakítsák a Bihar Hálót, amely a Hargita Háló után a második internetes rendszer lenne. /B. T.: Magyar szoftvereket Kolozs megyének. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./2005. augusztus 11.
A Kárpát-medencében élő fiataloknak az új korszak, a modernizáció hajtóerejévé kell válniuk – mondta Nagyváradon Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter, aki megbeszélést folytatott az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőivel, Borboly Csabával, a MIÉRT elnökével, Szabó Ödönnel, az RMDSZ Bihar megyei tanácsosával és Bíró Rozáliával, Nagyvárad alpolgármesterével. A tárcavezető meglátogatta az eMagyarország ifjúsági tábort. Ebben az évben 3200 határon túli és anyaországi fiatal nyaralt magyarországi táborokban, köztük több mint hétszáz erdélyi fiatal – mondta. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003 nyarán indította útjára az eMagyarország Ifjúsági Programot. /Fiatalok a Kárpát-medencében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./